Történelem érettségi: forráselemzés és esszégyakorlás
A történelem érettségire készülve kapcsolj össze három dolgot: mi történt, mit mutat a forrás, és ebből mire következtethetsz. Egy esszében minden fontos állításhoz keress konkrét adatot vagy indoklást.
Hogyan olvass történelmi forrást?
Először a kérdést olvasd el. Ezután azonosítsd, milyen forrást kaptál: szöveg, térkép, kép, statisztika vagy ezek együttese. Írd fel a korszakot, a helyszínt és azt, kinek a nézőpontját mutatja a forrás. Különítsd el a közvetlenül látható adatot a saját következtetésedtől.
Szövegnél figyeld, ki beszél, kihez szól, és milyen célból. Térképnél nézd meg a jelmagyarázatot és az időpontot. Adatsornál ellenőrizd a mértékegységet: létszámot, arányt vagy változást látsz? Egy növekvő szám önmagában még nem magyarázza meg a változás okát.
Saját gyakorlópélda: adat és következtetés
Egy kitalált városban az ipari foglalkoztatottak száma 1850-ben 2 000, 1880-ban 5 000 fő. Írj egy biztosan alátámasztható állítást, majd egy olyan kérdést, amelyre ezekből az adatokból még nem lehet válaszolni.
Lehetséges válasz
A foglalkoztatottak száma 3 000 fővel nőtt, az eredeti érték két és félszeresére. Azt viszont nem tudjuk, nőtt-e az ipari dolgozók aránya a város teljes népességében, mert nincs népességadatunk. A növekedés okát sem bizonyítja ez a két szám.
Ez módszertani példa kitalált adatokkal, nem történelmi adatközlés vagy hivatalos vizsgafeladat.
Hogyan építs esszévázlatot?
- Határold körül a kérdést. Melyik időszakról, területről és folyamatról kell írnod?
- Fogalmazz fő állítást. Egy mondatban válaszold meg a feladat központi kérdését.
- Rendezd a bizonyítékokat. Minden bekezdéshez válassz forrásadatot és kapcsolódó saját ismeretet.
- Mutasd meg az összefüggést. Írd le, miért támasztja alá az adat az állításodat. A dátum puszta felsorolása még nem magyarázat.
- Térj vissza a kérdéshez. A lezárás a bemutatott gondolatmenet eredménye legyen.
A fenti vázlat gyakorlási módszer. A tényleges feladatválasztást, terjedelmet és pontozást mindig a kiválasztott feladatlapon és a hozzá tartozó javítási útmutatóban ellenőrizd.
Esszéjavítás három menetben
Először csak azt nézd, válaszoltál-e a feltett kérdésre. Másodszor ellenőrizd a fogalmakat, dátumokat és forráshivatkozásokat. Harmadszor keresd meg azokat a mondatokat, amelyek csak megismétlik a forrást, de nem vonnak le következtetést. Ezeket egészítsd ki indoklással.
A hivatalos történelem-feladatsorok javítási útmutatóiból készíts saját ellenőrzőlistát. A követelményjegyzékből válaszd ki a szintedhez tartozó témákat. Szóbelire rövid vázlatból, hangosan felelve gyakorolj; a részletes folyamatot a tételkidolgozási útmutatóban találod.
Mennyi idő a történelem írásbeli?
Középszinten 180 perc, emelt szinten 240 perc áll rendelkezésre; az írásbeli mindkét szinten 100 pontos. Emelten az első feladatlapra 100, a másodikra 140 perc jut. Forrás: az OH történelem-vizsgaleírásának C) része. A szóbeli külön vizsgarész.
Történelem érettségi esszé: hányat és milyen hosszút írj?
Középszinten egy rövid és egy hosszú esszét választasz; emelten ezekhez egy komplex esszé is tartozik. A rövid és a hosszú feladatnak eltérő korszakból kell származnia: az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni időszakból. A rövid feladat egyetemes, a hosszú magyar történelemről szól.
| Feladat | Középszint | Emelt szint |
|---|---|---|
| Rövid esszé | 100-130 szó | 110-130 szó |
| Hosszú esszé | 210-260 szó | 240-290 szó |
| Komplex esszé | Nincs ilyen feladat | 290-340 szó |
| Választás | 4 feladatból 2 | 6 feladatból 3 |
Forrás: OH történelem-vizsgaleírás, 16. és 21. PDF-oldal; ellenőrizve: 2026. szeptember 30. Az adott feladatlap választási táblázatát mindig töltsd ki. A szószám betartása mellett a kérdésre válaszoló, forrásokra és saját ismeretekre épülő gondolatmenet szükséges.
Feladatválasztási gyakorlat
Saját, kitalált feladatlista: A) ókori egyetemes történelem, rövid; B) 20. századi egyetemes történelem, rövid; C) reformkori magyar történelem, hosszú; D) 20. századi magyar történelem, hosszú. Középszinten melyik két párosítás felel meg a választási szabálynak?
Helyes párosítás és indoklás
A + D vagy B + C. Mindkét párban egy rövid, egyetemes és egy hosszú, magyar történelmi feladat szerepel, eltérő korszakból. Az A + C páros mindkét tagja 1849 előtti, a B + D páros mindkét tagja 1849 utáni, ezért ezek nem megfelelőek. Emelten a megfelelő rövid-hosszú pár mellé még egy komplex feladatot is választanod kell.
Mi hiányzik egy bekezdésből?
Írj a saját esszéd egyik bekezdése mellé három jelölést: adat, saját ismeret, következtetés. Ha csak adatot tudsz aláhúzni, tedd hozzá, mit jelent az a feladat kérdése szempontjából. Ha nincs bizonyítékod egy állításhoz, ellenőrizd vagy hagyd el. Ez szerkesztési gyakorlat, nem hivatalos pontozási kulcs.
Forráselemzés kidolgozva: hibás állításból indokolt bekezdés
Az alábbi kitalált adatok módszertani gyakorlathoz készültek, nem valódi várost vagy történelmi eseményt írnak le. A feladat: mutasd be az ipari foglalkoztatás létszámának és arányának változását.
| Év | Népesség | Ipari dolgozók |
|---|---|---|
| 1850 | 10 000 fő | 2 000 fő |
| 1880 | 40 000 fő | 5 000 fő |
Javítandó állítás
"A dolgozók száma emelkedett, ezért az ipar aránya is nőtt. Ezt biztosan a vasút okozta." Keresd meg a két olyan következtetést, amelyet a táblázat nem támaszt alá.
Számítás és a hibák magyarázata
A létszám 2 000-ről 5 000-re, azaz 150%-kal nőtt. A népességen belüli arány azonban 2 000 / 10 000 = 20%-ról 5 000 / 40 000 = 12,5%-ra csökkent: ez 7,5 százalékpontos visszaesés. A vasútról nincs adat, így az ok nem igazolható ebből a táblázatból. A népességen belüli arány nem azonos az összes foglalkoztatott közötti aránnyal sem.
Egy lehetséges javított bekezdés
"A kitalált városban 1850 és 1880 között az ipari dolgozók létszáma két és félszeresére nőtt. A teljes népesség ugyanakkor négyszeresére emelkedett, ezért az ipari dolgozók népességen belüli aránya 20%-ról 12,5%-ra csökkent. A létszám növekedése tehát ebben az esetben nem járt együtt az arány emelkedésével. A változás okainak megállapításához további forrás szükséges."
Ez rövid forráselemző bekezdés, nem teljes érettségi esszé és nem hivatalos mintamegoldás. Valódi történelmi feladatnál a tárgyi ismereteket, a térbeli és időbeli keretet, valamint az adott javítási útmutató elvárásait is be kell vonnod.
Esszé-ellenőrzőlap saját javításhoz
- Feladat: az első mondat valóban a feltett kérdésre válaszol?
- Keretezés: szerepel az adott korszak és helyszín, és nem kevered másik időszakkal?
- Forrásadat: pontosan írtad át a számot, idézetet vagy térképi megfigyelést?
- Következtetés: elmagyarázod, mit jelent az adat a kérdés szempontjából?
- Saját ismeret: a tanult fogalom vagy esemény kapcsolódik az állításhoz?
- Bizonyíték határa: nem állítasz bizonyítatlan okot vagy általánosítást?
- Lezárás: a végkövetkeztetés következik az előző mondatokból?
Ez tanulási ellenőrzőlap, nem pontozási rendszer. A tényleges pontokhoz a választott feladat hivatalos javítási útmutatóját használd. Ha a szöveg csak felsorolja a forrás adatait, először egyetlen bekezdésben gyakorold az adat és következtetés összekapcsolását.
Történelem érettségi 2027: hogyan készülj?
A 2027-es vizsgára a saját szintedhez tartozó követelményekből és korábbi feladatsorokból állíts össze tanulási listát. A témákhoz időrendet, forrásadatot és ok-következmény kapcsolatot is írj; az esszé és a szóbeli felelet külön gyakorlást igényel. A vizsganapot az érettségi időpontok 2027-es táblázatában találod.
2026. szeptember 28-án a 2027-es írásbeli vizsgák még nem zajlottak le; a fenti példák saját gyakorlófeladatok, nem a jövő évi vizsga megoldásai. Ha három hónapot tervezel a célzott ismétlésre, használd a 12 hetes felkészülési tervet.